Mikor és hogyan forduljunk állatorvoshoz?

Praxisában minden gyakorló állatorvos nap mint nap találkozik hasonló kórelőzménnyel: „A kutyánk már öt napja nem eszik.” „Két hete véreset pisil.” „Egyre jobban sántított, ma pedig már lábra sem állt.” „Három hete vakarózik, és rázza a fülét.” Stb., stb., stb. Az ilyen, és ezekhez hasonló bevezetők után általában hosszadalmas, drága, esetenként fájdalmas és néha bizony sikertelen, vagy szövődményekkel végződő gyógykezelés veszi kezdetét. Bármelyik betegség kezdeti stádiumában az idejében elvégzett kezelés egyszerűbb, és több sikerrel kecsegtet. A legtöbb súlyos, életveszélyes állatbetegség bevezető tünetei nagyon hasonlóak lehetnek az enyhébb lefolyásúakhoz, illetve szakszerű gyógykezelés hiányában az egyszerűnek induló kórfolyamatok is végződhetnek halállal. Ha kedvencének viselkedése hirtelen vagy fokozatosan megváltozik, bágyadttá, étvágytalanná válik, nem mutat érdeklődést a külvilág felé, láthatóan fájdalmai vannak, forduljon mihamarabb állatorvoshoz! Ne feledje, hogy az állat nem tudja elmondani panaszait, ezért a tulajdonosnak és az állatorvosnak közösen kell azokat tisztázni. Azzal segítheti leghatékonyabban állatorvosa munkáját, hogy a rendelőben a lehető legpontosabban be tud számolni az Ön által tapasztalt rendellenességekről. Ezen kórelőzményi adatok hiányában, (mint például bélsárürítés, vizeletürítés, hányás, vakarózás, mozgászavar, és ezek időbeli alakulása) az állatorvos a gyakran szegényes testi tünetekre van utalva, a diagnózis vagy diagnózis csoport felállításában. Bizonyos esetekben a legprecízebb kórelőzményi adatok mellett is szükség van műszeres és/vagy laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokra is. Ezért célszerű legalább az első vizsgálatot rendelői körülmények között elvégezni, ahol ezek a vizsgálati módszerek rendelkezésre állnak. Amennyiben az állatorvos úgy találja, hogy sorozatkezelésre van szükség, az esetenként már az állat tartási helyén is megoldható. Fontos, hogy betegünk teljes gyógyulása orvosi értelemben gyakorta a tünetek megszűnése után következik be, ezért a gyógykezelés túl korai megszakítása a betegség akár súlyosabb formában történő kiújulásával járhat! Krónikus betegségeknél, nehezen gyógyuló szervek megbetegedésekor (fül, bőr, szem, idegrendszer), illetve műtétek után a gyógyulási folyamatban kiemelkedő szerepe van a kontrollvizsgálatoknak, esetenként a terápia pontosításának, módosításának.

Reméljük, mindezek figyelembevétele elősegíti közös munkánk sikerét, beteg kedvencének gyógyulását, vagy megbetegedésének megelőzését.