Külső élősködők I.

I. A kullancsosság

A kullancsok a legfontosabb külső élősködők közé tartozó ízeltlábúak, mert számos kórokozót terjesztenek. Magyarországon a legeltetett, sétáltatott, illetve a kertben tartott állatokon egyaránt előfordulhat, főleg a tavaszi és az őszi hónapokban, de kedvező időjárás esetén az év bármely szakában is. Leggyakrabban a gazda által nehezen elérhető, vékony bőrrel fedett testrészeken fordulnak elő. Kezdetben a gombostűfejnyi kullancsokat alig lehet észrevenni, különösen a hosszú szőrzetű állatokon. Később a vérszívás során akár babnyi méretűre is növekedő alakok már jól felismerhetők. A magát vérrel megszívott nőstény kullancs a gazdát elhagyva akár több ezer petét is rakhat a környezetben. A különböző betegségekkel fertőzött kullancs fertőzött petéket fog rakni. Egy kullancs többféle betegség hordozója is lehet. Mivel bármelyik melegvérű állatfajon képesek élősködni, a madarak, rágcsálók vagy kóbor állatok közvetítésével teljesen zárt kertekbe is bejuthatnak, az ott kikelő peték pedig súlyos fertőzöttséget okozhatnak.

A kullancsok elsődleges kártétele nem elsősorban az, hogy a gazdaállatból vért szívnak, hanem az általuk terjesztett számos fertőző betegség. Ezek közül házi állatainkra a legveszélyesebbek a babesiosis, az anaplasmosis, a haemobartonbellosis, az eperythrozoonosis, a hepatozoonosis, a theileriosis és a Lyme-kór. Az emberekben gyakran halálos kimenetelű kullancsencephalitis állatokban ritka. A kullancsosság elleni védekezés elsődlegesen ezek megelőzésére irányul.

Tévhit, hogy a kullancsok a fákról ugrálnak áldozataikra, valójában az aljnövényzet (akár a kerti gyep) szintjén élnek és támadnak! Tévhit az is, hogy a kullancsosság ellen létezik védőoltás. A kullancs elleni védekezés középpontjában az olyan készítmények állnak, melyek a kullancsnak a gazdaállatban történő megtelepedését és vérszívását akadályozzák meg. Ezek két fő csoportra oszthatók, a nyakörvekre (pour-on) és a cseppekre (spot-on). Az előbbiekben egy műanyag mátrixból szabadul fel folyamatosan a mikrokapszulázott, por alakú hatóanyag, az utóbbiak hatóanyagtartalma pedig a bőrbe néhány óra alatt felszívódik, majd az összes hámsejtbe eljutva fejti ki hatását hosszabb-rövidebb ideig. Igen sokféle készítmény található meg a piacon, de arra a szakemberek mindig felhívják a figyelmet, hogy az igazán hatékony és biztonságos készítmények gyógyszernek minősülnek, így csak állatpatikákban és állatorvosoknál lehet hozzájuk jutni!

Ha a fertőzött kullancs kedvencünket megcsípi, az állat megfertőződéséhez a vérszívás megkezdése után több órára van szükség. Emiatt lényeges, hogy a kullancsot haladéktalanul eltávolítsuk. Ennek legjobb módja, ha az élősködőt az állat bőréhez minél közelebb két ujjunk körmével megfogjuk, és egyetlen határozott mozdulattal kihúzzuk. A bőrbe fúródott kullancsot tekergetni illetve bármivel bekenni felesleges és káros lehet!

Napi betegellátásunk során leggyakrabban két, kullancs terjesztette betegséggel találkozunk, a babesiosissal és a Lyme-kórral.

I./1 A babesiosis

A kórokozó a Babesia canis, ami egy vörösvérsejtekben élősködő és szaporodó egysejtű. A fertőzött vörösvérsejtek szétesnek, ami súlyos, gyógykezelés hiányában halálos kimenetelű megbetegedéshez vezet. A babesiosis alattomos betegség, mivel bevezető szakaszában a magas lázon, levertségen és étvágytalanságon kívül más tünet nincs, amit a tulajdonos felismerhetne. Egy-két nap múlva azonban súlyos vérfesték-vizelés, gyakorta visszafordíthatatlan vesekárosodás jelentkezik. Ebben a szakaszban a gyógykezelés már gyakran sikertelen. Emiatt nagyon fontos, hogy ha állatunk hirtelen bágyadt, étvágytalan lesz, azonnal állatorvoshoz forduljunk! Az időben elkezdett gyógykezelés életmentő lehet és a szövődmények elkerülése szempontjából kulcsfontosságú. A betegség ellen védőoltás nem létezik, megelőzésének egyetlen lehetséges módja a kullancsosság elleni védekezés.

I/2. A Lyme-kór

A betegség okozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium. Az emberen kívül a házi és vadon élő állatfajok egész sorát képes megbetegíteni. Idült lefolyású betegség, első tünetei a kullancscsípés után néha csak hetekkel, de az is előfordult már, hogy hónapokkal később jelentkeznek. Klinikai képe jellegtelen, a diagnózis felállítása néha még a gyakorlott szakembereket is próbára teszi. Fő tünete emberben a rossz közérzeten, fejfájáson kívül a körkörösen terjedő „kokárdaszerű” bőrpír és az ízületi fájdalmak. Állatokon a bőrtünet gyakorlatilag hiányzik, a kedvetlenségen, levertségen kívül váltakozó mértékű láz, ízületgyulladások, esetleg a nyirokcsomók duzzanata figyelhető meg. A fertőzöttséget bizonyítani kizárólag laboratóriumban elvégzett vérvizsgálattal lehet. Gyógykezelése hetekig tartó nagy dózisú antibiotikum kúrával lehetséges, ami mellett folyamatos májvédő terápiát kell alkalmazni.

A betegség ellen kutyák esetében rendelkezésre áll védőoltás, amit évente ismételni kell.